A Cserk�szl�nyok t�rt�nete

Utal�sokkal a Magyar Cserk�szle�ny Sz�vets�g munk�lkod�s�ra

1909

Londonban, a Krist�ly Palot�ban nagy felvonul�st rendeznek a cserk�szek Lord Baden-Powel tisztelet�re. Mindenki meglepet�s�re egy cserk�szl�ny csoport is felvonul a fi�csapatok ut�n. Bi-Pi felk�ri testv�r�t, Agnest, l�pjen a mozgalom �l�re �s szervezze meg. �gy indul a cserk�szl�ny munka.

1910

Agnes Baden-Powell eln�kn? vezet�s�vel megalakul az angol Cserk�szl�ny Sz�vets�g.

1912

Agnes Baden-Powell kiadja a cserk�szl�ny munkatervet. Az angol le�nycserk�szeket "guide"-oknak nevezik, de a munkaterv sokban ugyanaz, mint a fi�cserk�szek�: csom�z�s, els?seg�ly, t�rk�p�szet, f?z�s szabadt?z�n. L�nyok teh�t el?sz�r Angli�ban cserk�szkednek. A mozgalom azonban lassan �tl�pi Anglia hat�rait. Ami kev�s nemzetk�zi kapcsolat kialakul a vil�g le�nycserk�szei k�z�tt, az az I. vil�gh�bor� kit�r�s�vel megszakad.

1919

Olave Baden-Powell (Bi-Pi feles�ge) elv�llalja az angol cserk�szl�nyok vezet�s�t. Megszervezi a Cserk�szl�nyok Nemzetk�zi Tan�cs�t (International Council). Az I. vil�gh�bor� ut�n �jra megkeresik egym�st a vil�g cserk�szl�nyai. Magyarorsz�gon ebben a m�sodik id?szakban indul el a mozgalom.

1920

Oxfordban, Angli�ban megszervezik a Cserk�szl�nyok Nemzetk�zi Tan�cs�nak els? k�zgy?l�s�t.

1922

Angli�ban megtartj�k a 2. Cserk�szl�ny Tal�lkoz�t. A magyar cserk�szl�nyok ezen a tal�lkoz�n m�r k�pviseltetik magukat. A Magyar Cserk�szl�ny Int�z? Bizotts�got bev�lasztj�k a Cserk�szl�nyok Nemzetk�zi Tan�cs�ba.

1923

MEGALAKUL A MAGYAR CSERK�SZL�NY SZ�VETS�G!

1924

Foxlease-ben, Angli�ban megrendezik az els? Cserk�szl�ny vil�gt�bort a Cserk�szl�nyok Nemzetk�zi Tan�cs�nak 3. k�zgy?l�se keret�ben.

1928

Par�don Magyarorsz�gon rendezik a Cserk�szl�nyok Nemzeti Tan�cs�nak 5. k�zgy?l�s�t, 300 r�sztvev?vel, 26 nemzet k�pviselet�vel. Ez volt az els? k�zgy?l�s, amit nem angol nyelvter�leten rendeztek. Ekkor alakult meg hivatalosan a Cserk�szl�ny Vil�gsz�vets�g (World Association of Girl Guides and Girl Scouts), teh�t a Magyar Cserk�szl�ny Sz�vets�g alap�t� tagja a Vil�gsz�vets�gnek. Lindenmeyer Ant�ni�t, a magyar cserk�szl�nyok vezet?j�t bev�lasztj�k a Vil�gsz�vets�g kilenc tag� eln�ki tan�cs�ba.

1930

Olave Baden-Powellt a vil�g le�ny f?cserk�sz�v� v�lasztj�k.

1938

Lord Baden-Powell kiadja a Cserk�szl�ny K�zik�nyvet (Girl Guiding), amelyben elismeri a mozgalom eredm�nyeit.

1939

A cserk�szl�ny mozgalom egyre jobban er?s�dik vil�gszerte. A Cserk�szl�ny Vil�gsz�vets�g �gy �rzi, hogy el�rkezett az ideje egy cserk�szl�ny vil�gt�bornak. A 1933-as g�d�lloi jamboree �that� siker�nek �s a magyar cserk�szl�nyok j� h�rnev�nek k�sz�nhet?, hogy a Pax Ting Vil�gt�bor rendez�s�vel Magyarorsz�got b�zz�k meg. A Pax Ting-on t�bb mint 4000 cserk�szl�ny vett r�szt. A mai napi a Pax Ting volt a vil�g cserk�szl�nyainak legnagyobb tal�lkoz�ja.

1948

A kommunista orsz�gokban betiltj�k a Cserk�szmozgalmat, �gy a Magyar Cserk�szl�ny Sz�vets�g sem m?k�dhet tov�bb hivatalosan.

1957

Windsorban, Angli�ban a 3. Cserk�szl�ny Vil�gt�bort Bi-Pi sz�let�s�nek 100-ik �vfordul�ja alkalm�val.
Lady Baden-Powell hal�l�ig rendszeresen l�togatta a vil�g minden t�j�n �l? cserk�szl�nyokat.

1989

A rendszerv�lt�ssal �jra alakul a Magyar Cserk�szl�ny Sz�vets�g.

1994

Bangkokban a 33. nemzetk�zi cserk�sztal�lkoz�n, el?sz�r v�lasztanak be egy cserk�szl�ny-vezet?t a Vil�gcserk�szet Eln�ks�gi Bizotts�g�ba, Jocelyn Gondrin francia h�lgy szem�ly�ben.